A magánszemélyek olyan szolgáltatóknál, ahol adataikat automatikusan kezelik (például számítógéppel), kérhetik, hogy a szolgáltató adja át ezeket az adatokat egy másik szolgáltatónak. Ilyen eset fordul elő például mobiltelefon, internet, tv előfizetés váltás esetén, számhordozásnál. Fontos, hogy papíron kezelt, anonimizált, titkosított adatokra nem kérhető, és csak a hozzájárulás alapján kezelt adatokat adják át a szolgáltatók ez alapján.

Az adatkezelők kötelesek megfelelő intézkedésekkel biztosítani a rendelet szerinti jogszerű adatkezelést, és gondoskodni az általuk kezelt személyes adatok biztonságáról. Az alkalmazott intézkedéseknek, módszereknek mindig az adott cég által végzett adatkezelés és a kezelt adatok jellegéhez, a fennálló lehetséges adatkezelési kockázatokhoz kell igazodnia, vagyis például egy egészségügyi adatokat kezelő magánorvosi rendelőnek, vagy banki adatokat kezelő banknak sokkal magasabb szintű védelmet, komolyabb titkosítást, álnevesítést, jogosultságkezelést és egyéb intézkedéseket kell alkalmaznia, mint például egy cipőwebshop üzemeltetőjének. Az adatkezelés, adatvédelem elveit pedig már a szoftverfejlesztéskor, az üzleti folyamatok tervezésekor figyelembe kell venni, nem csupán a végén. Vagyis az adatvédelem nem csak egy „szósz”, amivel le kell önteni a tortát, hanem már a „tésztájába” bele kell keverni, sőt már a „receptben” fel kell tüntetni hozzávalóként.

Röviden azt jelenti, hogy nem lehet „készletre” adatot gyűjteni, vagyis csak olyan adat kérhető be, amely az adatkezelési cél szempontjából feltétlenül szükséges, megfelelő és releváns – azaz a lehető legkevesebb adatot kell kezelni. Így például nem kérhető be a pontos születési dátum akkor, ha csak annyit szükséges tudni a felhasználóról, hogy elmúlt-e 18 éves, és így hozzáférhet-e a felnőtt tartalomhoz. Ugyanígy nem lehet elkérni például a lakcímet akkor, ha csak online mozijegy vásárlásról van szó, de indokolható lehet a lakcím bekérése, ha házhoz kell szállítani a megrendelt terméket.

Minden magánszemélynek joga van ahhoz, hogy ha kéri, vagy ha az adatkezelési cél már megvalósult, akkor adatait az adatkezelő törölje. Ennek a törlésnek mindent érintenie kell, vagyis a magánszemélyt mindenhonnan „ki kell radírozni”, mintha soha nem lettek volna adatai az adott cégnél, azaz az érintett kérheti az adatkezelőt, hogy „felejtse el”. Az adatkezelő nem minden esetben köteles azonban a magánszemély adatait törölni, így például megtagadható a törlési kérelem, ha az adat jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges (például számla kiállításához, adóbevallás benyújtásához, stb.), vagy ha a jogszabály szerint az adatkezelő az adatokat őrizni köteles (például számviteli, TB és adójogi előírások).